PAKS

Paks város Tolna megyében,  a  Paksi kistérség központja. A település közel húszezer lakosával Szekszárd és Dombóvár után a megye harmadik legnagyobb városa. Történelme az őskori civilizációktól egészen a legmodernebb korig ível. A régészeti adatok szerint már a csiszolt kőkorszakban volt itt település, de Paks és környéke bronzkori ( i. e. 1900 - 900) lelőhelyekben is gazdag.
A rómaiak előtt kelták éltek ezen a vidéken. Paks a rómaiak birokába Claudius császár uralkodása alatt került: i. sz. 41 - 54 között. Valentinianus császár idején - i. sz. 350 - 370 körül már jelentős erődítmény állt a dunakömlődi Sánchegyen Lussonium néven. A Lussonium veterán katonai település is volt, melyet az itt talált igen ritka katonai diploma is bizonyít.
A hunok betörésével Paks és környéke elpusztult, majd 570 körül magalakult a Duna völgyében az avar állam. Az avarokat 895 körül követhették a magyarok. 
 

Paks látképe
 
 

Tolna vármegye I. István király egyik ősi alapítású vármegyéje volt így Paks korán királyi birtok lett.
A Paksy család a középkor egyik leghíresebb nemzetségének, a Rátótiaknak az egyik oldalága. Paks egyik birtokosa a híres Zrínyi-család őse, Zrínyi Pál (1357-1414) volt.
A XV-XVI. század török uralmát megsínylette Paks, bár jelentős településsé nőtte ki magát mivel várat emelt itt a török és nagyszámú katonaságot állomásoztatott falai között. A török kiűzése után elnéptelenedett Paks, az 1689-es összeírás már  meg sem említette.
1704-ben Rákóczi Ferenc a dunántúli hadműveletek sikeres megvívása érdekében hídfőállást építtet (Vak) Bottyán János kuruc generálissal a Sánchegyen és a túlparton, a régi római erődítmény helyén. Ez a földvár azonban már 1706-ban megsemmisült.
Paks XVII. század végi és XVIII. század eleji településképe igen sivár volt. Az élet újraindulását a három időszakra datálható újratelepítés biztosította. Az első szakasz 1686-1696-ig, a második 1697-1710-ig, és végül a harmadik szakasz 1710-1730-ig tartott, melynek végén 1731-ban mezővárosi rangot kapott Paks. Bár 1871-ben elvesztette mezővárosi rangját a település, de ez érzékelhető változást nem jelentett az első világháborúig.
 
 
 
 
 
 

A Daróczy-kúria is ezen időszakban épült (1820), Ybl Miklós építette át később, majd a két háború között itt működött a Polgári Leányiskola

 Paksot elkerülte a kapitalista fejlődés iparosítási hulláma, ezért az 1920-as évek után is csak a konzervgyár és a téglagyár jelentette az ipart. Paks 1945 és 1970 között nem fejlődött, munkahely kevés volt, sokan Dunaújvárosba jártak dolgozni. A település lélekszáma csökkent, és csak 1970-ben gyarapodott újra, de ez már az atomerőmű megépítésének  hírére alakult így.
Az 1969-ben elkezdett nagyberuházás eredményeként Paks megélte a negyedik betelepülési hullámot is 1973 és 1980 között. Ennek végén a nagyközség 1979-ben újra városi rangot kapott, lakossága megduplázódott. Jelenleg kb. 20.000 ember él a városban.

PAKS
  PKSPp     FEKVÉSE

A város az ország középső részén, a Duna jobb partján, a Dunaföldvárnál kezdődő kanyarulat végénél fekszik, Budapesttől mintegy 110 kilométerre délre, a Mezőföldön. Északról az Imsósi-erdő és a Sánchegy (római-kori nevén Lussonium), keletről a Duna, délről az atomerőmű és Csámpa-puszta, nyugatról pedig az Ürgemező határolja. A város legmagasabb pontja a 103 méter magas löszös domb, a Sánchegy, amely tájvédelem alatt áll, mert ez Közép-Európa egyik legnagyobb löszös képződménye. Az erőmű építése előtt tipikus mezőváros volt. Környékén a vadgazdaságoknak megfelelő erdők találhatók; a Duna a halászatra, a tavak halgazdálkodásra teremtenek lehetőséget. Az Ürgemező tájvédelmi terület, ahol védett növények és állatok (madarak, kígyók és kihalóban lévő rágcsálók) élnek.
 
A város három fő részből áll : az Óvárosból, a Szérűskertből és az Újvárosból.  Pakshoz tartozó településrészek
A város északi részét képező kis falucska Dunakömlőd (a háború után német lakosságát kitelepítették, hátrahagyott javaikat tirpákok prédálták föl, házról-házra), míg délen az atomerőművel szemben elterülő Csámpa-puszta, a Székesfehérvárra vezető út menti Gyapa, a németkéri erdő peremén található 90 lakosú Cseresnyés-puszta, a jobbára mezőgazdasági tanyákból álló Hegyes-puszta és Földes-puszta, valamint a város dél-keleti külterületén lévő lakóhely, Biritó-puszta (az I. István Szakközépiskolával) tartoznak a városhoz.
PAKS

Nevének eredete
A Paks helynév első ismert írott formája Pakws a 14. századból, majd előfordult Paxi, Pax formában is. Eredete a Pakus személynévre vezethető vissza, amely a ma is használt Bakos személynév változata lehetett. Egy másik verzió szerint római eredetű, mivel pax latinul békét jelent és elképzelhető, hogy itt kötöttek valamiféle békét. A Sánchegyen római auxiliáris csapatok állomásoztak, míg a Duna túloldalán jazig törzsek éltek, amelyekkel a rómaiak sokat háborúztak.
Jelképei

A címer
Az egyszerű pajzs-alakot középen a Dunát jelképező ezüstszínű hullámos pólya osztja két részre.
A felső rész bíborvörös, középen az ősi paksi Rátót-nemzetséget jelképező, stilizált aranyszínű hársfa levéllel.
Az alsó kék mező közepén az ezüst színű stilizált atomszimbólum az atomenergia békés felhasználására utal.
 A zászló
Színe: óarany és bíborvörös. Középen kettéosztott, jobb oldalon a bíborvörös szín, baloldala óarany. (Vízszintes helyzetben felül óarany, alul bíborvörös színű.) A zászló vége aranyrojt díszítésű.
Alakja: téglalap.
 

PAKS
Az Atomváros
 
 
1967 őszén megszületett a kormányhatározat az első magyarországi atomerőmű építéséről, amelynek helyéül a Duna és Csámpa-puszta között fekvő (hajdan Magyari-puszta) területet választotta. 1969-ben megkezdődtek a földmunkák. 1974-ben már az első sorházak is álltak a lakótelepen. A városban több mint 2000 lakás épült az atomerőmű Paksra településével. 1975. október 3-án az alapkőletétel is megtörtént. Az 1979-ben történt várossá válás döntő tényezője az Atomerőmű felépítése volt. 1982. december 28-án megindult az áramtermelés az első blokkban. A negyedik blokk 1987 augusztusára lett kész, ezzel az erőmű építése gyakorlatilag befejeződött.
A város etnikai képe ma már teljesen mást mutat. Az egykoron nagy számú német lakosság mára abszolút kisebbséget alkot, a kitelepítések és az asszimiláció következtében. 2001-ben 330-an vallották magukat németnek, ez a város lakóinak 1,6%-a, azonban az általános iskolákban még mindig vannak német nemzetiségi osztályok.
Az erőmű megépítése Paksot az ország legdinamikusabban fejlődő településévé tette. Olyan szolgáltatási ágak jelentek meg, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek egy ilyen kis település számára: a külön közvetítői toronnyal és melléképületekkel rendelkező sportpályák, a felújított, új eszközökkel ellátott kiváló egészségügyi létesítmények és egyéb közösségi intézmények.
A Központ Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2006-ban Paks az ország 8. leggazdagabb települése volt a személyi jövedelemadó befizetések alapján. Ez azért is kiemelkedő, mert a leggazdagabb nem agglomerációs település is egyben, mivel a listán előtte szereplő helységek valamelyik nagyváros agglomerációs körzetébe tartoznak. Paks önkormányzata, mintegy évi 6 milliárd forintból gazdálkodhat.
 PAKS

VALLÁSI ÉLET 
 
Az újkor szellemiségének megfelelően a katolikus templomot építették a legmagasabbra.
A lakosság döntő többsége katolikus (11 519 fő), de a nagy számban élnek itt evangélikusok (2 099 fő) és reformátusok (1 657 fő) is. Imaházuk van a baptistáknak, közösségi háza van a városban továbbá a Hit Gyülekezetének, a Paksi Gyülekezetnek, az Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek a nazarénusoknak és a Jehova tanúinak. Ezenkívül a 2001-es népszámlálás szerint 7 izraelita is lakik a városban. Közel 16 ezren tartoznak valamilyen felekezethez.
A katolikusok 2 templommal, az evangélikusok és a reformátusok 1-1 templommal, míg az egyéb hitűek egy-egy közösségi házzal rendelkeznek.
•  1 446 fő római katolikus és csak 72 fő görög katolikus.
•  A baptisták és kisegyházak létszáma ismeretlen, ugyanis ezen felekezetek tagjait a népszámlálás során egyszerűen csak az egyéb vallásúak kategóriába sorolták.
 PAKS

OKTATÁS 

Bölcsődék
Napjainkra már csak az Ifjúsági úti bölcsőde üzemel. A Kápolna utcai bölcsődét 2007-ben az önkormányzat bezáratta.
Óvodák
Az 1990-es években még 7 különálló óvodája volt a városnak, de sorra összevonták őket, illetve néhányat bezártak. Ma egy óvoda üzemel, amelynek több taglétesítménye van a város különböző pontjain.
Általános iskolák

A Balogh Antal Katolikus Iskola és Gimnázium egyik épülete, az egykori Zárda
 
 Az ország 1981 óta tartó folyamatos népességcsökkenése Paksra is érvényes volt. Az erőmű építésének befejeződése is hozzájárult az egyre nagyobb elvándorláshoz, így a gyermekek száma is apadni kezdett. Igaz a legutóbbi adatok szerint 2007-ben több gyermek született a Paksi kistérségben, mint az azt megelőző években, de ez az iskolákat még nem érinti. Korábban 4 városi, 1 egyházi és 1 gyógypedagógiai iskola működött a városban, illetve Dunakömlőd is saját iskolával rendelkezett. 2004-ben nagyszabású iskola-összevonás történt, aminek következtében csak három önkormányzati iskola maradt a városban. Az lakótelepen egy óriás iskola előbb II. számú Általános Iskolaként, a Móra Ferenc és a Herman Ottó iskolák összevonásával 2005-től II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola névvel a helyi, majd 2006-tól folyamatosan a környékbeli falvak felsőbb évfolyamos gyermekeit is fogadja. A belvárosban a Deák Ferenc Általános Iskola működik, az Óvárosban a Bezerédj Általános Iskola és Diákotthon található, amely Paks egyik legrégebbi iskolája. A Balogh Antal Katolikus Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium továbbra is megmaradt, mivel ezt az egyház tartja fenn.
Középfokú oktatás
A városban a Vak Bottyán Gimnázium az Energetikai Szakközépiskola és az I.István szakképző működik. 

PAKS

HAGYOMÁNYOK

Pakson hagyományos foglalkozás a halászat
Korábban halászfalu volt, ezért sokan rendelkeznek még a Dunán csónakkal, valamint rengeteg kiállítás szól erről, mind az Atomerőmű látogatóközpontjában, mind a Városi Múzeumban.
Jellegzetes még a szőlőtermesztésből adódóan a bor. Paks jelentős bortermő vidék volt, napjainkban ennek a komoly múltnak a megidézése a cél. A Sárgödör tér pincesorának műhelyeiben folyó munkát egyre gyakrabban ismerik el a különböző borversenyeken érmes helyezéssel, ami biztató jövőt jósol a paksi borkultúrának, a Sárgödörtéri pincesor pedig olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek jól kihasználva óriási turisztikai érőt jelentenek.
 Különösen büszkék a helyi szőlősgazdák a Pakson jelentős hagyományokkal bíró siller boraikra. 

PAKS
A FESZTIVÁLOK ÉS A FEJLŐDÉS VÁROSA

Kisváros létére igen sok rendezvénynek ad helyet, mint például a Gastroblues Fesztivál, a Paksi Harmonika Fesztivál, valamint a Szüreti felvonulás és mulatság.
 
 
 
 
A vízi-színpadon rendezik minden évben az augusztus 20-i ünnepségeket. A közönség a lépcsőkön ülve figyeli a fellépőket.
 
A dunaparti sétány
 

Paks város vezetősége, a turizmus fellendítésének érdekében illetve, hogy a város lakóinak kedvében járjon, több fesztivált is szervez évente.
• Március 15-én a Jámbor Pál szobornál felállított színpadon előadással emlékeznek meg 1848 eseményeiről, amelyen a város vezetősége is részt vesz, fáklyásmenetben. Az iskolák emlékünnepséget rendeznek felváltva, minden évben.
• Tavasz elején minden évben megrendezik a Paksi Harmonika Fesztivált, együttesek és szólisták részvételével, a komolyzenétől a tánczenéig terjedő stílusokban.
• Május 1-jén a munka ünnepekor az Ürgemezőn játékok (dodgem, célbalövés, körhinta stb.) és az ASE pályán felállított színpad (ahová minden évben hírességeket is meghívnak) várja a látogatókat. Az út mentén felállított sátrakban különböző szuveníreket vehetnek az arra sétálók.
• A Piactéren pünkösdkor Német nemzetiségi napok - Pünkösdi fesztivál keretében tartott rendezvényen szintén a majálisihoz hasonló játékok és színpad várja az érdeklődőket, ahol ez alkalommal a helyi sváb tánc csoportok és zenekarok (pl.: Roger Schilling) lépnek fel. Esténként a színpad előtti tér táncparketté válik.
• Július elején minden évben az ESZI sportcsarnokában megrendezik a Gastro Blues fesztivált, ahol világhíres együttesek lépnek fel.
• Augusztus 20-án és az azt megelőző napokon, a dunaparti sétány és az Erzsébet szálló mögötti park területén megtartott, Dunaparti Családi Napok várja a nyár végi kikapcsolódásra vágyó lakosságot. A Dunán álló víziszínpadon, országosan ismert együttesek, színészek, humoristák, táncosok is fellépnek. A Dunán fáklyaúsztatással, valamint tűzijátékkal zárul az ünnepségsorozat. A város egyik végéből a másikba látványvonat szállítja az embereket.
• Szeptember közepén Szüreti felvonulást tartanak a városban, amikor lovasok és szekerek tucatjai vonulnak körbe a városon, majd a Sárgödörtérre érve az ott lévő színpadon különböző népi jellegű tánccsoportok és zenekarok lépnek föl, a Szüreti mulatság-on.
 PAKSI KONYHA 
 

1986-ban, kifogták a múltban Pestig is ívásra felúszott Fekete-tengeri tokhalféle, a viza egy óriási példányát.  Emlékkiállítása az egyik helyi presszó kirakatában látható Pakson.
Paks, mint egykori halászfalu, messze földön híres halászlevéről. A tradicionális halászlevet az erre utazók a paksi vagy a dunakömlődi halászcsárdában kóstolhatják meg, vagy a minden évben augusztus 20-án megrendezett halászléfőző versenyen.
PAKS
KÖZLEKEDÉS 
 
Paks közlekedés szempontjából mindig is kedvező helyen feküdt. Mellette halad el a 6-os főút és mostanra az  M6-os autópálya egy órányira csökkenti a fővárostól való távolságot.
Kerékpár
Pakson kiépítettek kerékpárutat is, amely párhuzamosan a gyalogúttal a város déli végétől indul. A főút mellett halad és egészen a buszpályaudvarig illetve szinte az egész főutcán végigvezet. Dunakömlődre is tervezik megépítését.
Víziút
Vízen a Dunán lehet megközelíteni csónakkal, hajóval a várost. A kompkikötő a Sánchegy alatt található, ahonnan óránként indul járat a túlpartra, Géderlakra.
Vasút
A vasútvonalon a gyorsvonatpár megszüntetésével elsorvasztották az utasforgalmat, 3 és 1/2 pár személyvonat maradt. Az atomerőmű vasúti kapcsolata miatt azonban országos, nemzetstratégiai jelentőségű, ezen szállítják ugyanis be-ki a technológiai berendezéseket, fűtőelemeket és a sugárzó hulladékot.
Légi közlekedés
Az Ürgemezőn van helikopter leszállóhely, ám egyelőre csak nagyon ritkán használják.

PAKS

SZOLGÁLTATÁSOK 

 Az új egészségügyi központ

Pakson, ahogy egy húszezres városnál általában, található mentő- és tűzoltóállomás, valamint saját rendőrkapitányság. Ezek mellett az erőmű miatt itt kommandósok is ügyelnek a közbiztonság állapotára, továbbá civil önkéntesekből álló polgárőrség segíti a rendőrök munkáját.
Működik a városban Szociális Otthon, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési Tanácsadó, valamint Átmeneti Szálló is. A városba érkezők részletes tájékoztatást a Duna-Sió Turisztikai Egyesület központjában kaphatnak. A Paksra utazók 3 illetve 4 csillagos hotelekben szállhatnak meg. A városban több vendéglátóhely (étterem, pizzeria ill. büfé) és számos szórakozóhely is található. A főutcán bankok, cukrászdák, műszaki áruházak, vegyesboltok, ruhaüzletek, fodrászatok, kozmetikusok és egyéb szolgáltatók találhatók. Gyakorlatilag minden fellelhető. Bár kórház nincs a városban, a környék ötvenezres lakosságának egészségügyi ellátása magas színvonalú, mivel az önkormányzat az elmúlt években komoly összeget fordított az egészségügyi központok felújítására és új rendelőintézet építésére. A városban magánrendelések is működnek. A vállalkozások száma az atomerőmű miatt, a hasonló méretű városok vállalkozásainak számához viszonyítva magas.
 
PAKS

SPORT 
 
 

A paksi Tanuszoda épülete
 

A városban három komolyabb egyesület működik, az Atomerőmű Sport Egyesület (ASE), a Paksi Sport Egyesület (PSE) és ennek külön tagozata a Paksi Futbal Club (PFC), valamint a Dunakömlődi Sport Egyesület (Kömlőd SE).
Paks város többféle sport elsajátítására nyújt lehetőséget, az erőmű és a városvezetés egyaránt támogatja a különböző szakosztályokat. Országosan is ismert bokszolók, dzsúdósok, evezősök, sakkozók, kosarasok kerültek már ki. A paksi Tumpek-növendék Kovács Antal a cselgáncs-sport első magyar olimpiai bajnoka lett az 1992-es barcelonai olimpián. Kozmann György Európa- és világbajnok (Sziklenka-Hajba-növendék) pedig Athénben, 2004-ben bronzérmet szerzett (Kolonics Györggyel) kenu párosban. Paks 1995-ben Nemzeti Sportváros címet kapott. A város kosárlabdacsapata az ASE és focicsapata a Paksi SE egyaránt az országos bajnokság legmagasabb szintjén szerepel.
A városban az ASE, PFC (PSE) és a Kömlőd SE rendelkezik labdarúgó csapattal, de az ASE-nál csak a fiatalok edzhetnek, felnőtt csapat nincs. Mindegyik csapat saját stadionnal rendelkezik. Az Atom SE-nek sikeres kosárlabda csapata is van, működik kajak-kenu csapatuk, amely a Dunán tartja edzéseit. A cselgáncsozóik saját ASE edzőteremben edzenek. Adott még az ASE keretein belül a sakk és a tenisz is.
A karateképzés - amelynek több fajtája is található szerte a városban – illetve az ökölvívás, valamint a tájfutás  jobbára egyesületekhez tartozik, ellentétben az újonnan megjelent küzdősporttal a capoeira-val. A lovaglás lehetőségét különböző magán lovasudvarok biztosítják, az úszásnak a városi uszoda és a strand ad helyszínt. Korcsolyázásra a 2006-ban megnyílt Gesztenyés úti korcsolyapálya használható. Tekézni az ASE futballpálya melletti Teke Klubban nyílik lehetőség, bár ezt csak klubtagok használhatják.
Röplabda- és kézilabdaedzéseket csak az iskolák szerveznek egyénileg diákjaik részére. A floorball inkább csak diáksportként ismert, főként a Deák Ferenc Általános Iskola szervezésében, bár az ő sikereiken felbuzdulva a város többi oktatási intézménye is átvette ezt a sportágat. Aerobic és egyéb tánc lehetőségek szintén fellelhetőek a városban.

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK
 
Díszpolgári cím
 
A díszpolgári cím azoknak a - tevékenységüket nemzetközi vagy országos szinten kimagaslóan művelő - személyeknek adományozható, akik:
• származásukkal vagy munkásságukkal kötődnek Paks városához, illetve
• tevékenységük Paks város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt.
A díszpolgári címben részesülteknek a polgármester a képviselő-testület ünnepi ülésén:
• egyedi szövegezésű díszes oklevelet, és
• a város címerét tartalmazó legfeljebb 20 grammos, 14 karátos arany pecsétgyűrűt
• a cím adományozásáról szóló iratot ad át.
 
Paks Város Díszpolgárai

2010      Süli János    a városért és sportért tett kimagasló munkájáért
2008      Kozmann György   olimpiai harmadik helyezett kenus
2007      dr. Kocsis István     az atomerőművel kapcsolatos tevékenységéért
2001      Stenger Pál     németországi testvérvárosi kapcsolatok létrehozása és erősítése
1996      Pónya József    a város fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért
1993      Hangyási László  mesteredző
1992      Kovács Antal     olimpiai cselgáncsozó bajnok
1989      Jantner Antal    volt építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes
1987      Pákolitz István  neves paksi költő
 

PRO URBE emlékérem kitüntetés

A "PRO URBE emlékérem" kitüntetés azoknak a személyeknek és egyesületeknek adományozható, akik ill. amelyek tevékenysége a város gazdasági-, kulturális- és társadalmi fejlődésében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult.
A kitüntetett részére a képviselő-testület az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából tartott - ünnepi ülésén a polgármester:
•  emlékérmet "PRO URBE" felirattal, Paks címerével, a város történelmi folyamatosságára utaló ábrázolással
•  az adományozást tanúsító iratot ad át.
•  A kitüntetés adományozását a jegyző az erre a célra rendszeresített albumban tartja nyilván.
•  A képviselő-testület naptári évenként legfeljebb három kitüntetést adományoz.

Díjazottak

2010      Hum Ferenc, Klenk Csaba
2008      Dr. Kárpáti István, Roger Schilling Zenekar
2007      Dr. Visy Zsolt, Süli János, Kanczler Istvánné
2006      Kozmann GYörgy
2005      Szinger Ferenc, Braun Ákos, Paksi Városi Vegyeskar
2004      Kródi József, Hajba Antal, Anton Westner
2003      Czetli Imre, Gárdai György, Köllő Imre
2002      Dr. Széchenyi Attila, Frast Antal, Paksi Sportegyesület
2001      Herczeg Ágnes, Kőváry László, Atomerőmű Sportegyesület
2000      Várszeginé Németh Mária, Hoffmann Mária, Paksi Rendőrkapitányság
1999      Szentesi Alajos, Dr. Rónaky József, Tűzvirág Táncegyüttes
1998      Beregnyei Miklós, Nagy Istvánné
1997      Zerza József, Károly János
1996      id. Gárdai György, Halász Károly
1995      Glósz Lajos, Dr. Németh Imre
1993      Stenger Pál, Sólyom Károly
1992      Vida István, Hangyási László
 
"Gyermekeinkért" kitüntető cím

Paks Város Képviselő-testülete az oktató-nevelő munkát végző pedagógusoknak és pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátóknak a gyermekek harmonikus személyiség formálásában huzamosan végzett munkája elismerésére alapított kitüntető címet.
A kitüntető cím adományozható a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak és pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátóknak.
Minden évben két személy kaphat kitüntetést.
Az adományozásról szóló határozatot díszoklevél formájában a Pedagógus Napon ünnepélyes keretek között a polgármester adja át a kezdeményezettnek.
 
Díjazottak
2008      Valentiny Zoltánné, Lehoczkiné Tábi Márta
2007      Köntös Gyuláné, Poórné Heizler Györgyi
2006      Mittler József
2005      Hoffmann Ádámné, Hernádi István
2004      dr. Rosner Gyuláné, Bencze Barnabás
2003      Dr. Müller János, Törteli Béláné
2002      Kerepesi Ottóné, Horváth Gyuláné
2001      Tüdő Jánosné, László Boldizsárné, Farkas Mária
2000      Károly Jánosné, Koch Józsefné, Szakácsné Baller Veronika
1999      Gutai István, Enyedi Jánosné, Bernáth Lajosné
1998      Bérces Béláné, Dr. Krasznai Ivánné
1997      Jantyik Margit, Szántó Péterné
1996      Schiller Józsefné, Varga Imréné
 
Pongrácz Sándor díj

Paks Város Képviselő-testülete azok részére, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak Paks város egészségügyi ellátásának fejlesztéséhez - az e tevékenység során elért kimagasló teljesítmény, vagy eredmény elismerésére - "Pongrácz Sándor" kitüntetést alapított, amelyben minden évben 1 fő részesülhet.
A kitüntetés átadására minden évben Semmelweis Ignác születése napján július 1-jén kerül sor.
 
Díjazottak
2010      Dr. Angyalosi Zsuzsanna
2009      Dr. Pásztor Hilda
2008      Dr. Vöröss Endre, Dr. Somay Gergely
2007      özvegy Szigeti Józsefné
2006      Dr. Molnár Klára
2005      Bodajki Zsuzsanna
2004      Tóbiás Zoltánné
2003      Dr. Hellebrand Béla
2002      Dr. Keszthelyiné dr. Benkó Erzsébet
2001      Dr. Baranyai Ilona
2000      Lénárt József
1999      Vayer Ferencné
 
"Segítő Kéz" kitüntetés

Paks Város Képviselő-testülete azon személyek részére, akik munkájukkal hozzájárultak a város szociális és gyermekjóléti ellátásnak javításához, vagy e tevékenységük során kimagasló teljesítményt nyújtottak "Segítő Kéz" kitüntetést alapított.
A kitüntetés odaítélésére 2003 óta kétévente kerül sor.
A kitüntetést a Szociális Munka Napján, november 12-én adják át.
 
Díjazottak

2007      Takács Józsefné
2005      Bodnár Istvánné
2003      Hum Ferencné
 

"Paks Kultúrájáért" kitüntetés

Paks Város Képviselő-testülete a város kulturális életében dolgozó azon személyek részére, akik a város kultúrájáért, a város hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak, "Paks Kultúrájáért" kitüntetést alapított.
A kitüntetést 2004-től kétévente a Magyar Kultúra Napján, január 22-én adják át.
 
Díjazottak

2008      Gutai Istvánné
2006      Kernné Magda Irén
2004      Bézi Sándorné
2002      Bézi Sándor
 
"Deák Ferenc" kitüntetés

Paks város Képviselő-testülete - a Polgármesteri Hivatal alkalmazásában álló - kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselők munkájának elismeréseként "Deák Ferenc" kitüntetést alapított.
A kitünetés azon köztisztviselők részére adományozható, akik:
•kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak városunk közigazgatási tevékenysége szakmai színvonalának növeléséhez, a lakosság ügyeinek kulturált intézéséhez,
•magas színvonalú előkészítő és végrehajtó tevékenységükkel segítették a képviselő-testület munkáját.
A kitünetés odaítélésére 2004-óta kétévente kerül sor. A kitüntetést a Köztisztviselői Napon, július 1-jén adják át.
 

Díjazottak

2010      Nyiratiné Nász Rózsa
2008      Haáz Ádámné
2006      Hum Ferenc
2004      Neppné Bérdi Mária

 "Paks város Közbiztonságért" kitüntetés

A "Paks város Közbiztonságért" kitüntetés annak a személynek adományozható, aki:
• a rendőrség állományának hivatásos vagy közalkalmazott tagja - hivatásosként vagy közalkalmazottként - ezen belül a Paksi Rendőrkapitányság, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Neutron Bevetési Osztály tagjaként vagy a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Paksi Vízirendészeti Rendőrőrse állományában teljesít szolgálatot,
• a Paks Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság vagy az Atomerőmű Tűzoltóság állományának a tagja,
• a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Paksi Polgárvédelmi Kirendeltségének a tagja,
• az Önkormányzat Mezőőri Szolgálatának tagja,
• a Paksi Polgárőr Egyesület tagja, és
• munkáját lelkiismeretesen, tartósan magas színvonalon végzi.
A kitüntetésben évente 1 fő részesülhet.
A kitüntetés odaítélésére először 2006-ban került sor.
A kitüntetés átadása az átadás évében Szent György napjához (április 24), vagy Szent Flórián napjához (május 4) kapcsolódó ünnepségen történik.

Díjazottak

2010      Berkiné Tózer Erika
2009      Koloh László
2008      Jenei Ferenc
2007      Sátor Géza tűzoltó parancsnok
2006      Molnár Lajos rendőr főtörzszászlós
 
"Paks város Sportjáért" kitüntetés

Paks Város Képviselő-testülete a város sport életében dolgozó azon személyek részére, akik a város sportjáért, a város hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak "Paks város Sportjáért" kitüntetést alapított.
 A kitüntetésben kétévente 1 fő részesülhet. A kitüntetés odaítélésére először 2006-ban került sor.
A kitüntetés átadására az átadás évében a Magyar Sport Napján, május 6-án kerül sor.

Díjazottak

2006      Feil Ádám
 
Híres paksiak

Jámbor Pál (1821-1897) – katolikus pap, író
Petrich Ferenc (1826-1899) honvédszázados, országgyűlési képviselő a XIX. században
Gratzag Gyula (1899-1946) az első paksi kávékimérő üzemeltetője
Pákolitz István (1919-1996) – költő, műfordító
Kovács Antal (1972 -) – olimpiai- és világbajnok cselgáncsozó
Éger László (1977-) - válogatott labdarúgó, hátvéd
Braun Ákos (1978-) - világbajnok dzsúdós
Kozmann György (1978-) – kétszeres olimpiai bronzérmes, többszörös világ- és európabajnok kenus
Balzsay Károly (1979-) - magyar profi ökölvívó, (WBO) nagyközépsúlyú volt világbajnoka, hétszeres magyar bajnok
Ács Péter (1981-) - nemzetközi sakknagymester

Testvér- és partnervárosok 
Galánta, Szlovákia
Gubin, Lengyelország
Kézdivásárhely, Románia
Lauda, Németország
Reichertshofen, Németország
Visk, Ukrajna 

 NNNEVEZETESSÉGEK

A Kornis-kúria, ma a Bezerédj Iskola működik az épületében
 
 

 Jámbor Pál szobra a Szent István téren
 
 

  A háborús emlékmű a templom előtt
 
 
 

Az egykori zsinagóga épülete, ma könyvtár
 
 
 
 
 

Régiek

•  Vasúti Múzeum (1987, a járműveket elszállították)
•  Prelátus-ház (1934)
•  Jézus Szíve katolikus templom (1901)
•  Bazársor (1885)
•  Evangélikus templom (1884)
•  Erzsébet Szálló (1844, rekonstruálva 2010)
•  Kálvária kápolna (1815)
•  Református templom (1796)
•  Pákolitz István Városi Könyvtár (egykori zsinagóga épülete, épült 1795-ben)
•  Szent Rókus kápolna (1781)
•  Szent Vendel kápolna (1746)
•  Daróczy-kúria (ma művészeti iskola)
•  Kornis-kúria (ma piros iskola)
•  Szeniczey-kúria (XIX. század eleje - Deák Ferenc unokahúgának lakóhelye) felújítás alatt
•  Dunaparti Sétány (védett százéves gesztenyefa-sorral)
•  Régies hangulatú óváros
•  Városi Múzeum (Cseh-Vigyázó kúria)
•  Vadászkürtszálló (a mai Hangulat Presszó)
•  Sárgödör téri présházsor
•  Kurcz-kúria (ma tüdőgondozó)
•  Egykori városháza (emeletes, eredetileg copf stílusú épület, ma rendelőintézet) romos állapotban
•  Pleisztocén löszfal

Újak

 Szentlélek-templom (1988) – Tervezője: Makovecz Imre
 

•  Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Látogató Központ (1995)
•  Városi Művelődési Központ (1979)
•  Paksi Képtár (a volt Paksi Konzervgyár területén)
•  A lakótelepi „sosevolt piac” (mai funkciója: étterem, bank, lottózó, szórakozóhely)– Tervezője: Makovecz Imre
•  Paksi Halászcsárda
•  Kömlődi Halászcsárda
•  Paks nevét viseli 1976 óta egy 6,8 km átmérőjű kráter a Marson

Szobrok

•  Jámbor Pál szobor (Szent István téren)
•  Anya gyermekével (a Rákóczi utcai Egészségügyi Központnál, Kutas György alkotása)
•  II. világháborús emlékmű (Jézus Szíve templom előtt, Halász Károly alkotása)
•  Sakkolimpiai Emlékmű (a Lakótelepen, Pauer Gyula alkotása, 2000)
•  Komptragédia áldozatainak emlékműve (a Zárda mellett)
•  Szentháromság-szobor (a Bezerédj Iskola mellett)
•  Halas fiú (díszkút az Erzsébet Szálló mögött; Tóth Emőke, 1987)
•  Deák Ferenc mellszobra (Városháza előtt)
•  Pákolitz István mellszobra (a Városi Múzeum kertjében)
•  Vak Bottyán mellszobra (az ő nevét viselő gimnázium főbejáratánál)
•  Paksi disputa (az Atomerőmű bejáratánál, Farkas Pál alkotása)
•  Szovjet emlékmű (a „Sóder Jóska”) a város északi bejárójánál. '56-ban hajóval se tudták kirántani a helyéről, mert 10 méteres vasúti sínek tartják, betonba ágyazva, az örökkévalóságig dicsőíteni a lakosokon esett gyalázatot